Főzni jó sütni még jobb

Ünnepekkor mindig előtérbe kerülnek a nagy klasszikusok. Nálunk például nem csak karácsonykor, hanem húsvétkor is kötelező a zserbó és a bejgli. Szintén sokszor sül Mama konyhájában a hókifli is diós töltelékkel. Ezeket a hagyományos sütiket én kevésbé merem bevállalni, mert úgysem lesz olyan szuper, mint az övé. Remélhetőleg egyszer az én unokám is hasonlóan vélekedik majd 1-1 általam készített édességről. Kérdés, hogy mi számít majd a jövőben klasszikusnak. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy a cheesecake brownie fortélyait tanítom neki. :D Nálatok mi az ami nem hiányozhat a húsvéti asztalról? 

Hozzávalók:

50 dkg liszt

3 tojás

25 dkg vaj

1 csipet só

2-3 ek tejföl

1 csomag vaníliás cukor

20 dkg porcukor

25 dkg darált dió

1 kisebb citrom lereszelt héja

Elkészítés:

A tésztához a lisztet morzsold el a vajjal, majd üsd hozzá a tojások sárgáját és sózd meg. 

Adagold hozzá a 2-3 evőkanál tejfölt. (Annyit, hogy könnyen gyúrható tésztát kapj.)

A töltelékhez verd fel a tojádfehérjét, majd keverd bele a porcukrot, a vaníliás cukrot és a diót. Ízesítsd a citrom héjával.

Szedd szét négy felé a tésztát, majd nyújtsd kör alakúra az első adagot.

Oszd 16 cikkelyre, mintha pizzát szeletelnél.

Adagolj a töltelékből a cikkelyek széleire kis halmokat, majd tekerd fel őket. 

Sorakoztasd sütőpapíros tepsire, majd süsd kb. 15-20 percig 180 fokon. Óvatosan, mert nagyon könnyen megégnek.

Járj el ugyanígy a maradék tésztával.

Porcukorral meghintve tálald. 

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

További húsvéti recepteket itt találsz:

Medvehagymás túróval töltött batyuk

Húsvéti kekszek készítése gyerekekkel

Húsvéti epres muffin

Répatortás muffin

Boci szelet

Ünnepi kakaós kalács

Krémsajtos, medvehagymás kiflik

Töltött tojás

Húsvéti rugelach

Sonkás krumpli csónakok

Húsvéti sonkás rétes

Medvehagymás lepény

Sonkás-tormás ricottakrém

Tavaszi tojássaláta

Medvehagymás pogi

Mákos linzer

Túrós pogácsa

Ezt a sütit végtelenül egyszerűen az ebédlő asztalunkon fotóztam. A háttér nem más, mint egy sima viaszos vászon terítő. Itt még épp makulátlan állapotában. Valahogy ezek a terítők az ellenségeim. Ennek a kék csodának is pont annyi volt az élettartama, hogy felraktam, kb. egyszer ettünk rajta, lefotóztam a sütit, majd sikerült rápakolnom egy ajándékba kapott virágot, amit elfelejtettem kicsomagolni a papírjából. A papír átázott és persze levakarhatatlan lenyomatot hagyott az anyag közepén. Sebaj, felraktam egy másik tavaszi sütis, cuki terítőt, hogy nah, erre majd én jól vigyázok. Aha, este melegszendvicset sütöttem és hiába tettem a forró tepsit alátétre, a felpúposodott anyag hozzáért a fémhez. Nem nehéz kitalálni mi történt, a műanyag odaragadt és persze ez a terítő is kuka. Tudom, "firstworldprblem", de azért nem esett jól, na. Ellenben ez a süti...na az már igen. :) 

Hozzávalók: (1 bögre=1,5 dl)

1,5 bögre cukor

4 tojás

1 bögre olaj

1 bögre szódavíz vagy szénsavas ásványvíz

2 bögre liszt

1 bögre kakaópor

1 csomag sütőpor

15 dkg dió

Elkészítés:

Elsőként a sütőt melegítsd elő 180 fokra.

A diót törd/aprítsd nagyobb darabokra.

A tojásokat üsd egy nagy tálba, majd add hozzá a cukrot és az olajat.

A lisztet dolgozd össze a sütőporral és a kakaóval.

Adagold a tojásos masszába a szódával együtt.

A tésztát öntsd sütőpapírral kibélelt tepsibe, majd szórd meg a dióval.

Süsd kb. 20 percet. Tűpróbával ellenőrizd.

Ha tetszett a bejegyzés, gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Január a nagy fogadalmak hónapja. Szilveszterkor ugyanis legtöbbünk átgondolja az előző évet és kitűz maga elé egy-két-há-négy (és a többi) szerencsésebb esetben reális célt. Idén nálunk valahogy az évértékelés és a fogadkozás kimaradt, hisz épp azzal voltunk elfoglalva éjfél előtt 2 perccel, hogy sikerüljön hatástalanítani a 8 hónapos atombombát. (Értsd: Átteleportálni az ágyába, úgy, hogy amint a dagi popója a saját hiperszuper matracához ér, ne ébredjen fel.) A sikeres hadművelet után irdaltunk vissza a hálószobába, hogy elcsípjük az M1-en a himnuszt, megigyuk a kötelező körös pezsgőt, majd dőltünk is be az ágyba, lévén sosem lehet tudni, hogy Mr. Atombomba már 20 perc után élesíti-e a lőszereit. A fenti közjáték miatt eszünkbe sem jutott bármit is megfogadni, de ha Te szilveszteri fogadalomként egy kicsit egészségesebb életmód irányába szeretnél elindulni, kezdd az alábbi muffinnal. :)

Hozzávalók:

2 tojás

1 kis doboz natúr joghurt

0,5 dl olaj

1 nagyobb banán

4 ek méz

200 g teljes kiőrlésű liszt

50 g zabpehely+egy kicsi a muffinok tetejére

fél csomag sütőpor

1 kk szódabikarbóna

1 marék dió

sárgabarack vagy cukrozatlan sárgabarack lekvár tölteléknek

Elkészítés:

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és készítsd elő a muffin formádat.

Keverd össze a tojást a joghurttal, az olajjal, majd törd bele a banánt. 

Csurgasd hozzá a mézet is. 

A lisztet dolgozd össze a sütőporral, szódabikarbónával, zabpehellyel, majd forgasd az előző keverékhez.

A diót darabold fel és ez is mehet az előzőekhez.

Adagolj 1-1 evőkanálnyi tésztát a muffin formákba, majd helyezz rá egy fél sárgabarackot vagy egy kiskanálnyi lekvárt.

Önts még egy kis tésztát a barackok/lekvár tetejére, majd szórd meg zabpehellyel és egy kis maradék durvára tört dióval.

Süsd 25-30 percig a muffinokat. 

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Tavaly kicsit irreális elképzeléseim voltak arról, hogy idén hogyan is fogok készülődni a karácsonyra. Gondoltam, hogy az én szupercuki, nyugis kisbabámat majd szépen beleültetem az etetőszékébe, aztán ő majd elnézegeti ahogy én teljes nyugalomban dolgozok. Közbe persze andalító karácsonyi zene szól és mindenhol égnek a kis ünnepi lámpások. A valóság az, hogy örülök, ha 10-15 percre le tudom foglalni a kis rosszaságot, amihez persze minden kreativitásomra szükség van. Egyszerre énekelek, mondókázok, babakekszet/kölesgolyót/játékot/Mr. baba számára érdekes, de veszélytelen konyhai izébizét pakolok az etetőszékének tálcájára, amit ő persze 1 másodperc alatt elhajít és iszonyatos haragra gerjed, ha nem adom vissza neki elég gyorsan. :D Éppen ezért azt hittem, hogy idén kimarad a diós linzer sütése, hiszen a szaggatás igencsak időigényes. Szerencsére Anyukám tegnap kitalálta, hogy felváltva babázunk/sütizünk, így mégis sikerült összehozni ezt a finom édességet idén karácsonyra is. 

Hozzávalók: 

30 dkg liszt

15 dkg porcukor

15 dkg darált dió

15 dkg vaj

1 púpos ek tejföl

1 tojássárgája

1 kk vanília aroma

1 citrom

l üveg savanykás lekvár 

Elkészítés:

A lisztet, a porcukrot és a diót mérd egy nagy tálba.

Add hozzá a kockákra vágott vajat, a tejfölt és a tojássárgáját..

Ízesítsd a vaníliával és a citrom lereszelt héjával.  

Gyors mozdulatokkal gyúrd össze, majd csomagold folpackba.

Pihentesd minimum egy órát hűtőben.

Lisztezett deszkán nyújtsd 3-4 mm vastagságúra majd szaggasd ki tetszőleges formával. 

A kiszaggatott sütik felét lyukaszd ki egy kisebb formával.

Tedd sütőpapírra őket és 180 fokos sütőben süsd őket kb. 10 percig.

Miután kihűltek a kekszek kend meg lekvárral a sütiket, majd tapaszd össze őket.

Tálalás előtt szórd meg porcukorral, mint egy jó nagymama. :) 

Ha tetszett a bejegyzés, nézz körül facebookon és instagramon is. 

Tavaly decemberber 23-án, mikor este 9-kor ezt a süteményt készítettem, azt hittem, hogy idén - mivel itthon leszek - temérdek időm lesz és már jó előre elkészülök mindennel. Gondoltam, hogy olyan varázslatos karácsonyt csapunk ünnepi fényekkel, díszekkel, friss, illatos süteményekkel, amilyet még nem látott a világ. Most december közepén, kb. örülök, hogy az égősorok egy része felkerült az ablakokra, van adventi koszorúnk, voltunk a Mikulásnál (igazából 4 Mikulásnál, úgyhogy nem tudom milyen zavart okoztam ezzel Mr. Baba fejében :D) és borzasztó boldog vagyok, ha heti 1-2 karácsonyi sütit sikerül előállítanom. Már látom, hogy egy örökmozgó 7 hónapossal nem olyan idilli és egyszerű a készülődés, mint ahogy én azt tavaly elképzeltem. Annál szuperebb érzés viszont nincsen, mint mikor ez a kis cukiság rácsodálkozik a hóesésre, esténként az ünnepi fényekre, tátott szájjal nézi a karácsonyi dalokat éneklő gyerekeket, és így már nem is annyira érdekel, hogy hogyan fogok elkészülni mindennel karácsonyig.    

Hozzávalók:

200 g vaj

200 g mascarpone

90 g cukor

270 g liszt+a nyújtáshoz

darált dió (minél több, annál jobb)

baracklekvár (kb. fél kis üvegnyi)

Elkészítés:

A puha vajat, a krémsajtot, a cukrot, és a lisztet dolgozd össze egy nagy tálban. 

Tedd hűtőbe egy kis időre, de az sem baj, ha egy egész éjszakát pihen. Ez azért fontos, mert a tészta alapból elég ragacsos, de hidegen sokkal kezelhetőbb azért.

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és bélelj ki egy tepsit sütőpapírral.

A tészta felét nyújtsd ki kör alakúra egy - jó alaposan - kilisztezett deszkán.

Kend meg baracklekvárral, majd szórd meg darált dióval.

Vágd kb. 12 cikkelyre a tésztát, mintha pizzát szeletelnél.

Tekerd fel őket a hosszabbik végüknél fogva, majd kicsit hajlítsd is meg őket, hogy szép ívesek legyenek. Tedd sütőpapíros tepsire őket, majd kend le felvert tojással.

A másik adag tésztával is ugyanígy járj el.

Süsd kb. 20 percig 180 fokon a kifliket.

2 tepsi lesz ebből az adagból.

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.