Főzni jó sütni még jobb

Nem tudom, hogy emlékeztek-e még, de sokszor büszkélkedtem vele, hogy nekem - nagy szerencsémre - három Nagypapám is van. Idén januárban ünnepeltük Géza Papa 90. Születésnapját, melyre ezzel a finom édességgel készültem. Papa mindig kitűzött maga elé egy újabb és újabb célt, amit szeretett volna megélni. A 90. Szülinap után, Mr. Baba érkezése volt a következő. Milán nagyon nagyon szerencsés, mert még épp megismerhette a Papát. Sajnos emlékezni nem fog Rá, de teszek róla, hogy sok sok szép sztorit halljon Róla. Ez a süti abból a dióból készült, amit még Ő pucolt nekem (nekünk) nagy odafigyeléssel, csupa szeretettel. Nem tudom, hogy valaha fogok e úgy diós sütit enni, hogy ne lábadjon közben könnybe a szemem és ne Ő jusson eszembe, de lehet, hogy külön jó is, hogy így mindig emlékezni fogok Rá. 

Hozzávalók:

2 tojás

250 g tejföl

1 dl olaj

6 ek cukor

8 púpos ek liszt (nálam teljes kiőrlésű)

fél csomag sütőpor

1 marék durvára vágott dió

gyümölcsök ízlés szerint: nálam ribizli, sárgabarack, őszibarack, meggy

Elkészítés:

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és bélelj ki sütőpapírral egy kb. 20*30-as tepsit.

A gyümölcsöket mosd meg, a barackokat vágd kisebb darabokra, a meggyet magozd ki.

A tojásokat törd fel és keverd ki a cukorral.

Add hozzá az olajat és a tejfölt is.

A lisztet dolgozd össze a sütőporral és szitáld a cukros keverékhez.

Öntsd a masszát a tepsibe, majd szépen rakd ki a tetejét a gyümölcsökkel és szórd meg dióval. 

Süsd kb. 20 percig. 

Gyertek fb-ra és instagram-ra is.

Az igazi jó idő és a már régen várt nyár kezdetét nekem az eper és a cseresznye megjelenése jelenti. Utóbbit a legjobban a fáról szeretem enni: megesik ilyenkor, hogy több kerül az ember hasába, mint a szedő kosárba. :D Valahogy a cseresznyeszedés is egy jó kis családi hagyomány. Minden évben ugyanazok a jelenetek játszódnak le: Én tuti, hogy papucsban mászok fára, ami azt eredményezi, hogy felmenni még csak-csak sikerül, de lejönni már tuti, hogy nem tudok. :D Papa, ha akár egy szem cseresznyét is lát a fa legtetején, tuti, hogy visszaküld valakit érte, nehogy a madarak kaparintsák meg. Nyilván az már csak fent derül ki, hogy az a szem, azért maradt fent, mert már amúgy is megtalálták maguknak az állatok. :D A félrohadt cseresznyével való dobálózás is elmaradhatatlan, és tuti, hogy valaki a gála ruháját keni össze vele. Rekesz és szedőke soha nincs elég, de legalább így érdekes a történet. :D  

Hozzávalók:

25 dkg liszt (nálam fele graham, fele sima)

12 dkg darált dió

1 csomag sütőpor

15 dkg barna cukor

2 tojás

30 dkg tejföl

0,5 dl tej

30 dkg cseresznye

Elkészítés:

A cseresznyét jó alaposan mosd meg, magozd ki.

A sütőt melegítsd elő 190 fokra és készíts elő egy közepes méretű sütőpapírral kibélelt tepsit.

Üsd a cukorhoz a tojásokat, majd öntsd bele a tejfölt is. 

Egy másik tálban keverd össze a lisztet, a sütőport és a darált diót, majd add a cukros masszához.

Lazítsd tejjel.

Simítsd tepsibe a masszát, majd szórd meg a megmosott, kimagozott cseresznyével.

Süsd kb. fél óráig. Tűpróbával ellenőrizd, hogy elkészült e.

Tipp: Természetesen nem csak cseresznyével, hanem más gyümölccsel is elkészíthető. 

A diós íz erősítése végett lehet egy kevés durvára aprított diót is szórni a süti tetejére.

Ha tetszett a bejegyzés, gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Nagypapám szülinapját egy elég érdekes családi legenda övezi. Az a helyzet ugyanis, hogy nem tudjuk pontosan, hogy szegény ténylegesen mikor is született. A Dédnagyim egy elég rafkós asszony volt, és egy kicsit csalt a Papa születési anyakönyvi kivonatával. Az iratban egy márciusi dátum szerepel, de valójában valamikor előző év karácsonya és szilvesztere közé esett a nagy nap. Nah, de miért is mókolt a Jóasszony a szülinappal? Épp a II. világháború derekán járunk és a Mamus előre látóan átcsúsztatta következő évre a szülinapot, hogy Papát egy évvel később vigyék el katonának. Jó sztori, igaz?

Minden esetre mi a fiktív dátum szerint ünneplünk. Idén a kedvenc édességével, az aranygaluskával köszöntöttem fel, mert évről évre visszatérő téma, hogy szegény Nagymamám nem csinál neki (eleget). Gondoltam én most meglepem egy jó nagy adaggal, nekem úgy sem vallaná be, ha nem teljesen olyan, mint az emlékeiben. (Mamát meg kiidegeli vele.) :D A sütinek nagy sikere volt, bár az tény,  hogy nem az a gyorsan összedobom kategória. Ettől független megfogadtam, hogy évente minimum egyszer elkészítem Neki. :) 

Hozzávalók a tésztához:

50 dkg liszt

5 dkg vaj

1 kocka élesztő

5 dkg cukor

2 tojás

2,5 dl tej

pici só

20 dkg darált dió

20 dkg cukor

kb.  5 dkg olvasztott vaj

Hozzávalók a vanília mártáshoz:

7dl tej

1 csomag vaníliás pudingpor

1 kk vanília aroma

3 ek cukor

Elkészítés:

A tészta hozzávalói lehetőleg legyenek mind szobahőmérsékletűek, hogy szépen meg tudjon kelni az aranygaluska.

A langyos tejbe elsőként morzsold bele az élesztőt és tedd félre, míg felfut.

A lisztet, a cukrot, a sót, a tojásokat és a vajat mérd ki egy nagy tálba.

Ha felfutott az élesztő, öntsd az előzőekhez és alaposan dolgozd össze az egészet.

Meleg helyen, letakarva keleszd kb. egy órát.

Közben a diót keverd össze a cukorral és kenj ki vajjal egy közepes méretű tepsit. Egyengess el benne egy kevés cukros-diót.

A maradék vajat olvaszd fel.

Ha szépen megkelt a tészta, lisztezett deszkán formázz belőle kígyót, majd vágd ujjnyi darabkákra.

A darabkákat forgasd meg az olvasztott vajba, majd a cukros dióba.

Sorakoztasd szorosan egymás mellé a tepsibe őket.

Ha mindegyik tészta darabka elfoglalta a helyét, letakarva keleszd még további 30 percig.

Közben melegítsd elő a sütőt 180 fokra, majd a kelesztés után süsd az aranygaluskát kb. 30 percig.

A vanília pudingot készítsd el a csomagoláson látható utasítás szerint, csak egy picit több tejjel. 

Ui.: A vanília mártást persze lehet extrázni, de én direkt egy legalapabb verziót csináltam, mert Mama iszonyat menő borsodója nem nyerte el Papa tetszését. XD  

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Gyerekkori kedvencünk volt tesómmal az "almás-hagymás husi". Úgy emlékszem, hogy akkoriban Anya sertésből készítette, de azóta már átáltunk a csirke-pulyka vonalra. Valami rémlik arról is, mintha kis batyukban sütötte volna őket, egyesével becsomagolva. Érdekes módon jó régen nem ettünk, pedig a családban azóta is szeretjük az édes ízeket kombinálni a hús ételekkel. Főleg ilyenkor, ősszel-télen vágyunk hasonló fogásokra, így egyik délután én is kitaláltam, hogy gyorsan összedobok valami hasonlót. Köretnek krumplifánkot illetve párolt lila káposztát készítettem hozzá. Nagyon jó kis nosztalgia vacsi lett belőle. :) 

Hozzávalók a csirkéhez:

1 kg csirkemell

2-3 nagy hagyma

2-3 nagy alma

1 ek dijoni mustár

só, bors, kakukkfű

1,5 dl bor (nálam most rozé)

10 dkg sajt

Hozzávalók a körethez:

0,5 kg krumpli

2 tojás

20 dkg liszt

1 csomag sütőpor

1 kk só

1 kk bors

1 mk reszelt szerecsendió

2 dl olaj a sütéshez

Elkészítés:

A husit mosd meg és vágd szeletekre. Fűszerezd be a sóval, borssal, kakukkfűvel mindkét oldalukat és kend meg mustárral is.

A hagymákat és az almákat pucold meg, majd vágd mindet vékony szeletekre.

Sorakoztasd tepsibe a husikat. Öntsd mellé a bort is, majd pakold rájuk a felszeletelt hagymát és almát.

Letakarva süsd 180-200 fokon kb. 20 percig, míg megpuhul a husi. Fedő nélkül szintén süsd kb. ugyanennyit, hogy elfőjön a maradék bor, illetve, hogy kicsit megpiruljon minden. Az utolsó 5-10 percben reszeld rá a sajtot is, hogy szépen rá tudjon olvadni.

Közben a krumplit pucold meg és kockára vágva tedd fel főni.

Ha kész, szűrd le és törd át krumplinyomóval. Keverd hozzá a két tojást, ízesítsd a fűszerekkel, majd adagold hozzá a sütőporos lisztet is.

Jó alaposan dolgozd össze, addig míg egy homogén masszát nem kapsz.

Hevíts olajat egy serpenyőben és adagolj kis kupacokat a tésztából.

Süsd a krumplifánkok mindkét oldalát néhány percig, míg aranybarnák nem lesznek.

Tipp: A krumplifánk mellett adhatsz hozzá párolt lila káposztát is vagy egy kevés bogyós gyümölcsös mártást. Szerintem szuperül megy hozzá mindkettő. :)

A husikat néhány perc alatt elő is sütheted, mielőtt a tepsibe pakolnád őket.

Gyertek fb-ra és instagram-ra is. 

Bevallom, hogy az idei volt az első év, hogy én is segédkeztem a bejgli elkészítésében. Eddig különösebben nem is izgatta a fantáziámat, mert Mama minden húsvétkor és karácsonykor is, akkora adagot süt, hogy 1-1 rudat mi is kapunk belőle. Ez persze idén is így van, de Anyával kitaláltuk, hogy mindenképp érdemes lenne elsajátítani a bejgli sütés "csínyját-bínyját", így rávettük Mamát, hogy adja át a tudást. :D Nagy nehezen meg is állapodtunk a tegnap délutánban, nézzétek meg, hogy mi sült ki belőle! :)

Elöljáróban annyi, hogy 4 nagy bejgli készült, 2 diós, 2 mákos!

Hozzávalók a tésztához:

1 kg liszt

40 dkg zsír vagy 50 dkg vaj

1 kocka élesztő

1,5+2 dl tej

1 kk+4 ek cukor

nagy csipet só

Hozzávalók a diós töltelékhez:

50 dkg darált dió

15-20 dkg porcukor

1 csomag vaníliás cukor

2,5 dl forró tej

1 kk fahéj

fél citrom reszelt héja

+rumba áztatott mazsola ízlés szerint

Hozzávalók a mákos töltelékhez:

50 dkg darált mák

20 dkg porcukor

1-2 ek gríz

1 csomag vaníliás cukor

3 dl tej

1 kk fahéj

fél citrom reszelt héja

+rumba áztatott mazsola ízlés szerint

Elkészítés:

Elsőként mindent készíts elő, hogy az alapanyagok szobahőmérsékletűek legyenek.

1,5 dl langyos tejbe keverj bele 1 kk cukrot, majd morzsold bele az élesztőt. Tedd meleg helyre, míg felfut.

Közben a lisztet szitáld egy nagy tálba, majd add hozzá a zsírt. Dolgozd össze, majd szórd bele a 4 ek cukrot is.

Ha felfutott az élesztő, ezt is öntsd a tésztához, majd ha eldolgoztad, jöhet a só is. 

Dagaszd addig, míg a tészta könnyen elválik a kezedtől. Meleg helyen, letakarva keleszd kb. fél órát, míg összeállítod a tölteléket.

Ehhez kezd el felforralni a tejet.

A mákot és a diót is külön tálba keverd össze a porcukorral, a vaníliás cukorral, a fahéjjal. Reszelj mindkettőbe citromhéjat, majd a mákhoz adj egy kevés grízt is.

Végül önts mindkettőhöz tejet. Könnyen kenhető, lágy krémeket kell kapnod.

Ha szereted, adj még hozzá rumba áztatott mazsolát is. (Mi összesen 5 dkg-t szórtunk bele.)

A diós tölteléket is és a mákosat is, oszd kétfelé.

Közben megkelt a tészta, ezt is negyedeld el. Itt fontos a precízség, - nehogy szétrepedjen a bejgli - ezért mi a tölteléknél is, és a tésztánál is mérleget használtunk.

Egy tepsit bélelj ki sütőpapírral és már jöhet is a nyújtás.

Lisztezett deszkán nyújtsd 2-3 mm vastagságú téglalappá az első adag tésztát. A hosszúsága legyen kb. megegyező a tepsi méretével.

Kend meg az első adag töltelékkel, úgy, hogy a széleken maradjon ki kb. 1-1 cm. Hajtsd vissza ezt a részt és kicsit nyomkodd is a töltelékre, nehogy kifolyjon. 

Szorosan tekerd fel a bejglit, majd helyezd át a sütőpapírra.

Ismételd meg a másik 3 adag tésztával és töltelékkel.

Ha szorosan egymás mellett sütöd a bejgliket, az oldalukat kend meg egy kevés olvasztott vajjal.

Melegítsd elő a sütőt 180 fokra.

Válassz szét egy tojást, és elsőként a sárgájával kend meg a bejgliket.

Hagyd száradni, majd kend meg a felvert tojásfehérjével. Ettől lesz szép márványos. 

Süsd kb. 30-35 percig. 

További ünnepi süti receptekért kattints az adventi naptáramra, illetve nézz körül facebookon és instagramon is.