Főzni jó sütni még jobb

Sajnos az időjárás a gyümölcsöket nálunk sem kíméli, így a múlt hét hétfői vihar leverte a sok szép őszibarackunkat a fákról. Nagyszüleim nagyon aggódtak, hogy tönkremegy a termés, ezért amint lehetett felmentünk és próbáltuk menteni a menthetőt. Bő 6-8 kg őszibarackot szedtünk össze a földről, de a hibás részek kivágása után, sajnos már csak szűk 3 kg maradt. Azért ebből is lett egy jó adag lekvár télire. Főleg ahhoz képest, hogy már többet nem akartam idén elrakni, mert a spájz telítettsége elérte a 100%-ot. :) 

Hozzávalók kb. 10-12 db 2,5 dl-es üveghez:

3 kg puha, érett őszibarack (pucolás, magozás utáni súly)

30 dkg cukor

1 nagy citrom leve

1 csomag dzsemfix

Elkészítés:

Elsőként készítsd elő az üvegeket. A tisztításra tippeket egy előző bejegyzésemben találsz.

A barackokat alapos mosás után pucold meg, majd vágd kisebb darabokra. Nekem nagyon puha volt már a barack, így a héját szinte le lehetett húzni.

Facsard rá a citrom levét. (Ez azért is jó, mert így nem fog megbarnulni.)

Forgasd össze a cukorral, majd egy nagy lábosba kezdd el főzni.

A barack magától szétmállik, de ha szükséges, akkor pépesítsd.

Ha felforrt, keverd bele a dzsemfixet, majd főzd újraforrásig.

Adagold megtisztított üvegekbe, majd tedd száraz dunsztba az itt leírt módon.

Ha tetszett a bejegyzés, gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Imádok augusztus vége felé a gyümölcsök között mazsolázni Velencén a kertben. Szerencsére ilyenkor találok MÉG igazi nyár ízű őszibarackot, "megküzdhetek" a szúrós szederrel, sőt MÁR 1-1 édesebb szőlő fürtöt is ki tudok fogni. A pirosodó almáról és a Papa által mezőgazdasági mennyiségben termesztett szilváról nem is beszélve.  A körte is puhul MÁR, így nekem ez az időszak felér a kánaánnal. Nem is nagyon tudok választani, hogy épp melyik gyümölcsöt használjam 1-1 sütihez, éppen ezért halmozom az élvezeteket és jöhet egyszerre a szeder, az alma, a körte, és egye-fene a szilva is! (A szőlőt és a barackot pedig szimplán befalom! XD)

A recept egyébként a Süss! Alkoss! Díszíts! játék 33. fordulójára készült, melynek a házigazdája Zsuzsi, a Táncoló Fakanál blog írója!

Hozzávalók a tésztához:

20 dkg hideg vaj

30 dkg liszt

1 csapott ek cukor

1 csipet só

0,5-1 dl víz

Hozzávalók a töltelékhez:

8 szem szilva

2 alma

2 körte

1 marék szeder

1 kk fahéj

2 ek kristálycukor

1 ek étkezési keményítő

1 kisebb citrom

Elkészítés:

A lisztet keverd össze a cukorral és a sóval. Vágd apró kockákra a vajat, majd morzsold össze a liszttel. 

Óvatosan, kicsinyenként önts hozzá egy kevés vizet, közbe gyúrd össze az egészet, míg egynemű tésztát nem kapsz.

Vigyázz, mert ha túl sok vizet adsz hozzá, ragadós lesz a tészta, ha túl keveset, akkor pedig nem áll majd össze.

Ha kész, csomagold folpackba és tedd be a hűtőbe minimum egy órára, vagy akár egy egész éjszakára.

A töltelékhez az almát és a körtét pucold meg, vágd apróbb kockákra. Szórd a gyümölcsöket egy lábosba, majd add hozzá a cukrot és a fahéjat. Facsard rá a citrom levét is.

Lefedve párold 5-10 percig, míg az alma és a körte megpuhul, de a roppanósságát azért még nem veszíti el teljesen.

Közben aprítsd fel a szilvát is, majd a szederrel együtt szórd az almához, majd keverd bele a keményítőt is.

Fedő nélkül főzd még néhány percig.

Tedd félre, hogy kicsit kihűljön.

A tésztát oszd ketté, majd nyújts ki egy akkora körlapot, hogy ha beleegyengeted a pite sütődbe kicsit túllogjon a szélén.

Nyújtsd ki a másik körlapot is, majd vágd kb. 1,5 cm széles csíkokra.

Öntsd a gyümölcsös tölteléket a tésztára, majd szépen fűzd össze a tésztacsíkokat a pite tetején. Az alsó és felső tésztaréteg széleit óvatosan nyomkodd össze. A felesleget nyugodtan vágd le.

Ha nincs kedved ezzel bajlódni, egyszerűen a kinyújtott körlapot tedd a gyümölcsös töltelék tetejére, majd vágj bele néhány rést, hogy a gőz ki tudjon jönni.

Süsd 220 fokon 20 percet, majd mérsékeld a hőfokot 170 fokra és süsd további 40 percig.

Tálalás előtt hagyd kihűlni, hogy könnyen ki tudd venni a formából és egyszerűbben tudd szeletelni.

ui: Kérlek nézzetek el, hogy a rácsminta nem lett tökéletes, de első ilyen jellegű pitém! :)

Ha tetszett a bejegyzés, gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Gy. nagy piskóta fan, így ha megkérdezem, hogy mit süssek, mindig azt válaszolja, hogy PISKÓTÁT! Sosem értettem, hogy mért van annyira érte oda, mert nekem erről a süteményről valahogy mindig a fullasztó, fűrészpor ízű, natúr tészta jutott az eszembe. E miatt nem is nagyon sütöttem neki (tudom, rosszasszony vagyok), de aztán rájöttem (Mama és Gy. Anyukája segítségével), hogy egyrészt nem egy nagy ördőngősség könnyű, levegős piskótát sütni, másrészt krémekkel, gyümölcsökkel és egyéb finomságokkal nagyon fel lehet dobni.

Az már más kérdés, hogy ő kifejezetten a száraz, fullasztó változatért van oda, azt mondja, hogy kávéhoz az a jó...brrrr...najó, egyszer direkt elrontom, hogy meglegyen az öröm! :)

Hozzávalók a piskótához:

5 tojás

5 ek cukor

1 csomag vaníliás cukor

5 púpos ek liszt

1 csomag sütőpor vagy 1 tk szódabikarbóna

1 csipet só

Hozzávalók a krémhez:

200 g habtejszín

350 g joghurt

4 ek porcukor

1/2 citrom leve és lereszelt héja

1 csomag zselatinfix

4 őszibarack

Elkészítés:

A sütőt melegítsd elő 180 fokra, majd készíts elő egy 20*30-as tepsit. Béleld ki sütőpapírral.

A tojásokat válaszd szét, a fehérjét verd kemény habbá egy csipet sóval.

A sárgájába dolgozd bele nagyon alaposan (tényleg nagyon alaposan) a cukrot és a vaníliás cukrot. 

A lisztet keverd össze a sütőporral, majd szitáld az egészet a tojásos-cukros keverékhez. (A szitálást nem érdemes elbliccelni!)

Végül forgasd a felvert tojásfehérjét óvatosan a tésztába.

Öntsd a masszát a tepsibe, majd süsd, míg aranybarna nem lesz a tészta. (Kb. 20 perc.)

Míg sül a piskóta, a habtejszínt verd kemény habbá.

A joghurtot keverd össze a zselatinfixel és a porcukorral, majd forgasd bele a habot is.

A barackokat mosd meg és vágd vékony cikkelyekre.

Ha megsült a tészta, meleg helyen, letakarva hagyd kihűlni, majd húzd le az aljáról a sütőpapírt és egy éles késsel, vágd hosszában 3 részre.

Az első lapot kend meg a joghurtos krém 1/3-val, majd fektesd rá a barack szeletek 1/3-át.

Óvatosan helyezd a krémes-barackos rétegre a 2. lapot, majd ezt is kend meg a joghurtos szósszal és szórj rá barackot.

Végül jöhet az utolsó lap, amire szintén adagolj egy kevés krémet és a rendezgesd el a tetején a maradék őszibarackot.

Tipp: A tészta hozzávalóinak alapos kikeverése, a tojásfehérje felverése, a liszt átszitálása azért fontos, mert így kerül a levegő a tésztába, és ez által lesz könnyű! Mindenképp érdemes odafigyelni.

Próbáld meg a sütőt nem nyitogatni miközben sül a piskótád, mert összeesik szegény.

Ha nem szeretnéd három felé vágni a piskótát, vágd nyugodtan csak ketté. Úgy is nagyon fincsi lesz.

Barack mellett más gyümölccsel is jól működik. Próbáld ki eperrel, málnával, áfonyával vagy akár cseresznyével is!

A képeken a piskóta-krém-őszibarack rétegek kicsit szét vannak csúszva, mert szeletelés és fotózás előtt nem volt időm hűtőbe tenni. Ha néhány órát pihenteted, mielőtt felvágnád, könnyebb dolgod lesz és sokkal szebbek lesznek a szeleteid az enyimeknél! :)

Ha tetszett a bejegyzés, gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

A VKF! (Vigyázz! Kész! Főzz!) játék 79. fordulójának témája "Egy nyár, egy történet, egy recept"! Hozom én is a legszebb emlékemet és egy szuper sütés nélküli, gyorsan összedobható túrótorta receptjét:

Ha visszaemlékeztek az elmúlt évekre, a július 2. és 3. hete mindig iszonyatosan forró volt, mondhatni igazi strandidő, teli találat az ilyenkor nyaralóknak. Naivan azt gondoltam, hogy ennek a szuper sorozatnak sosem lesz vége, így idén is a július 16-17-i hétvégére szerveztem az éves Velence parti party-t. De miről is van itt szó?

Minden évben - 15 éves korunk óta - lejövünk páran a baráti körből a nyaralónkba a Nagyszüleim és a szomszédok „nagy örömére”! :) Kezdetben természetesen csak csajok voltunk és akár egy hetet is lent töltöttünk ilyenkor. Mivel még senkinek nem volt jogsija, autója meg főleg nem, ezért biciklivel közlekedtünk. A nyaraló ugyan csak 6 km-re van a strandtól, de sajna a hegy tetején, így azért elég szivatós volt 1-1 egész napos strandolás után feltekerni. Öröm az ürömben, hogy az alakunk miatt nem kellett aggódni, mert hiába zabáltunk (erre nem tudok írni sajna szalonképesebb szót), akkor sem híztunk egy dekát sem. Sosem felejtem el, hogy minden nap hazafelé beugrottunk a „Kenyérgyári kisközértbe” és megvettük a friss, forró ropogós héjú kenyeret. Jöhetett mellé a szalonna, a virsli, a hagyma. Nagy nehezen tábortüzet raktunk esténként (valószínűleg bármelyik kabaréba megállta volna a helyét a bénázásunk) és csaptunk egy jó kis „parasztos” szalonnasütést. A kertben persze szedtünk hozzá friss, érett, piros paradicsomot és házi, lédús uborkát. Imádtam ezeket a nyarakat.

Pár évvel később, a jogsik, kocsik, pasik megjelenésével már változott a helyzet és egyszerűbb lett minden. Persze a bő 1 hetes nyaralások is lecsökkentek 1-1 hétvégére, mert egyre nehezebb volt összehozni, és nyilván a társaság összetétele is változott valamennyire. Ilyenkor a szakácsok szerepét átvették a fiúk, mi meg foglalkozhattunk azzal, hogy a napközben a frizuránkba ivódott 5 tonnányi velencei iszapot kimossuk a hajunkból. XD

Volt, hogy túlbonyolítottuk és valamilyen bogrács kaját akartunk készíteni, például csirkepörköltet tésztával, paprikás krumplit, de általában maradtunk a jó öreg grillezésnél és már előre bepácolt husikat sütöttünk a rácson vagy hamburgert készítettünk. Valahogy ilyenkor sosem a kezünk járt és hiába értünk fel már 7 körül a strandról, éjfél előtt sosem lett kaja. Kifejlesztettük később a legegyszerűbb és leggyorsabb vacsit, ami hot-dog és görög sali kombóból állt. Persze a dinnye (olykor egy kis itallal felturbózva) és a fagyitorta sem maradhatott el soha.

Idén - e miatt a "gyönyörű" idő miatt - kicsit necces volt megtartani a bulájt, de a vízszintesen szakadó 6000 mm-nyi eső sem szegte kedvünket és csaptunk egy jó kis garázs partit. Ugyan a szokásos strandos, grillezős rituálé elmaradt, de barátnőmet idén is itt köszöntöttük némi itókával és egy fincsi tortával:

Hozzávalók:

2 csomag babapiskóta (2x200 g) Igazából másfél csomag is elég, de néha szeretnek eltörni ezek a fránya babapiskóták, így jobb a békesség! :)

2 kis doboz habtejszín (2x200 g)

1 nagy csomag túró (450 g)

1 csomag zselatinfix

3 púpos ek porcukor

sok-sok gyümölcs, lehetőleg többféle (Nálam ribizli, málna, meggy, sárgabarack, őszibarack, amiket természetesen mind szakadó esőben és mínusz ezer fokban szedtem a kertben.)

Elkészítés:

A túrót törd át és keverd bele a porcukrot, illetve a zselatinfixet.

A habtejszínt verd kemény habbá, majd forgasd óvatosan a túrós krémhez.

A gyümölcsöket mosd meg és ízlés szerinti mennyiséget keverj a krémhez. (Nálam ez egy marék ribizli volt és 6 szem kis darabokra vágott sárgabarack.)

Készítsd elő a kapcsos tortaformádat és a babapiskótákat.

Vágd a babapiskóták egyik végét egyenesre, majd állítsd őket a tortaformád szélére. Az alját rakd ki a pici levágott darabokkal.

Simítsd a túrókrémet a babapiskótával kirakott tortaformába, majd tedd néhány órára hűtőbe. (Akár egy egész éjszakára.)

Felszolgálás előtt díszítsd a fincsi gyümölcsökkel a tortát.

Tipp: Én azért csak az utolsó pillanatban pakoltam a gyümölcsöket a tortára, mert féltem, hogy pl. a barack megbarnul. Ha előre kell elkészítened, akkor használj olyan gyümiket, amiknek nem lesz bajuk (pl. eper, ribizli, málna, cseresznye, meggy, szőlő) vagy öntsd le tortazselével.

Ha tetszett a bejegyzés, nézz körül facebookon és instagramon is.