Főzni jó sütni még jobb

Mr. Gombóccal próbáljuk a szép őszi idő minden pillanatát kihasználni és délelőttönként hatalmas sétákat teszünk a kis lakótelepi barátainkkal. Van, hogy már fél 10 felé kint vagyunk - mert a gyerekek nem bírnak magukkal - és csak 1 óra körül megyünk haza ebédelni. Korzózunk a babakocsikkal a házak között, beszélgetünk (legalábbis próbálunk), a kicsik pedig ideális esetben elnézegetik egymást és a szép őszi természetet. Nekik persze csoda minden. Leírhatatlanul boldogok, ha szedünk nekik 1-1 színes falevelet és azzal szórakozhatnak. (Arra még nem jöttek rá, hogy minél később próbálják megenni, annál tovább játszhatnak vele. :D) Persze a játszóterezést szeretik igazán, ott kitombolhatják magukat. A játszin lehet különböző őszi terméseket, gesztenyét, makkot, diót szedni. Mr. Baba ehhez ugyan még kicsike, de ő is élvezettel - és némi féltékenységgel nézi -, ahogy a többi kis "birodalmi lépegető" felfedezi a világot. Na, nem baj majd jövőre. Addig is itt egy újabb őszi diós édesség. :)

Hozzávalók:

2 tojás

13 dkg cukor (nálam barna cukor)

8 dkg vaj

1 dl tej

20 dkg liszt (nálam teljes kiörlésű rozsliszt)

1-1 tk őrölt fahéj és szegfűszeg

fél tk ánizs

fél csomag sütőpor

2 közepes alma

2 közepes körte

1 marék dió

+ 1 csapott ek kristálycukor és 1 mk fahéj

Elkészítés:

Elsőként a sütőt melegítsd elő 200 fokra és bélelj ki sütőpapírral egy kb. 30x30 cm-es tepsit.

A tojásokat jó alaposan keverd ki a cukorral.

A vajat olvaszd fel és ezt is add a tejjel együtt a masszához.

A lisztet keverd össze a fűszerekkel és a sütőporral, majd szitáld a tésztához. Miután jó alaposan összedolgoztad, egyengesd tepsibe az egészet.

Hámozd meg a gyümölcsöket, majd vágd fel és szépen rakosgasd ki a szeletekkel a süti tetejét.

A diót aprítsd fel és szórd rá a sütire.

A kristálycukrot keverd össze a fahéjjal és ezt is hintsd a gyümölcsökre.

Süsd kb. 20-25 percig.

Ha tetszett a bejegyzés, gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Nagy szerencsémre sosem küzdöttem a feledékenységgel. Már ovis koromban sem hagytam el a rucijaimat, játékaimat, a suliban sem volt probléma soha, hogy ezt vagy azt otthon hagytam volna. Nem mentek ki a fejemből a dolgozatok, a fontos események. Később a munkahelyemen és a magánéletemben is mindig mindent észben tartottam. A szerencsés széria egészen Mr. Gombócig tartott. Tavaly augusztusban már gyanús volt, mikor 2x egymás után áztattam el a táskámat, mert elfelejtettem a kupakot visszacsavarni a fél literes üvegemre. :D Akkor már gondoltuk, hogy itt valami (pontosabban valaki) kopogtat, mert alapból nem lehetek ennyire hülye. Azóta a feledékenységem nem sokat javult, bár tány, hogy minden létező módszerrel próbálom kompenzálni a hiányosságokat.

Hétvégén Gy. munkahelyére kellett volna sütnöm valami finomságot, amit természetesen kb. abban a pillanatban felejtettem el, mikor megtudtam. :D Azért vasárnap délután Gy. rákérdezett, így gyorsan összedobtuk közös erővel az alábbi sós nasit. Mr. Baba volt a legügyesebb, hajlandó volt egy kicsit szundizni, míg mi sütögettünk. 

Hozzávalók kb. 2 tepsihez:

25 dkg túró

25 dkg vaj

25 dkg liszt

1 csapott ek só

1 tojás

2 ek szezámmag

Elkészítés:

A túrót, a vajat, a lisztet és a sót mérd egy nagy tálba, majd gyors mozdulatokkal dolgozd össze.

Pihentesd kb. 1 órát a hűtőben folpackba csomagolva.

Lisztezett deszkán nyújtsd kb 1 cm vastagságúra, majd szaggasd ki.

A sütőt melegítsd elő 190 fokra.

Rendezgesd sütőpapíros tepsire a szívecskéket. 

Kend le felvert tojással és szórd meg szezámmaggal.

Süsd kb. 13 percig a kis sós nasikat.

Ha tetszett a bejegyzés, nézz körül facebookon és instagramon is. 

Gyerekként elég válogatós voltam - be kell valljam, most is - és persze eléggé útáltam a menza kaját. Anyáék egy idő után megunták a nyafogásomat és azt, hogy az ablakon szórják ki a pénzt. Megkérdezték a nagyszüleimet, hogy nem-e lehetne arról szó, hogy ezentúl suli után náluk kajcsizom. Ennél jobb dolog szerintem nem is történhetett hajdani "gourmet Dorcsóval", mert Mamánál jobban állítom, hogy Gordon Ramsay sem főz. Van is néhány emlékezetes fogás, melyekre kisgyerekkorom óta emlékszem. Az egyik ilyen klasszikus pénteki finomság a bukta. Egy erős leves után, szuper második lesz belőle. Füge lekvárral töltve pedig nagyon különleges is. 

Hozzávalók:

3 dl langyos tej

1 kocka friss élesztő

2 ek cukor

1 tojás

1 csipet só

2 ek tejföl

8 dkg margarin

fél kg liszt

füge lekvár

olvasztott vaj

Elkészítés:

Minden hozzávalót langyosan használunk fel. Érdemes akár már előző este elővenni az alapanyagokat, hogy szobahőmérsékletűek legyenek.

Elsőként az élesztőt futtasd fel a langyos tejben. Adj hozzá egy pici cukrot is.

Közben egy nagy tálba mérd ki a többi alapanyagot, majd ha az élesztő felfutott, öntsd hozzá az előzőekhez.

Gyúrd össze a tésztát, majd meleg helyen, letakarva keleszd duplájára. (Kb. 1 óra kell neki.)

Lisztezett deszkán nyújtsd kb. 1 cm vastagságúra, téglalap alakúra a tésztát.

Oszd 8-10 cm-hosszú téglalapokra, majd tegyél mindegyik közepébe - csíkban - 1-1 ek lekvárt.

Tekerd fel őket. 

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és készíts elő egy kivajazott, kilisztezett tepsit.

A buktákat sorakoztasd szorosan egymás mellé. A tetejüket és az oldalaikat - ahol egymáshoz érnek - kend le olvasztott vajjal.

Süsd kb. 25 percig, míg aranybarnák nem lesznek. 

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Mióta Mr. Baba megszületett, az étkezési szokásaink felettébb megváltoztak. Este próbálunk mindent megtenni, hogy viszonylagos nyugalomba megvacsorázzunk, de a kis trónörökös persze keresztül húzza a számításainkat. A napközbeni étkezésiem is általában abból állnak, hogy gyorsan benyomok valamit, hiszen a 2017. évi Mr.Babatörvény 14. § kimondja, hogy amint anya leülne enni, a mélyen alvó baba felriad. :D Éppen ezért sokszor csak valami kis édességre futja: kekszre, joghurtra, túró rudira. Utóbbinak nagy fogyasztója lettem az elmúlt hónapokban. :D Az alábbi desszertet is ez a finomság ihlette.  

Hozzávalók 6 főre:

250 g túró

200 g habtejszín

4 ek porcukor

150 g étcsoki

2-3 ek tej

fél üveg meggybefőtt

Hozzávalók a piskótához:

2 tojás

2 ek liszt

2 ek cukor

1 ek kakaópor

fél kk. sütőpor

Elkészítés:

Elsőként készítsd el a piskótát. (Ha maradék csokis sütivel dolgozol, akkor a következő lépések értelem szerűen átugorhatóak.)

A sütőt melegítsd elő 200 fokra és készíts elő egy kisebb szilikonos vagy sütőpapírral bélelt formát. 

A tojásokat válaszd ketté és a sárgáját keverd fehéredésig a cukorral.

A lisztet és a sütőport dolgozd össze a kakaóval, majd szitáld a cukros, tojásos masszához.

A tojásfehérjét verd kemény habbá, majd forgasd óvatosan a tésztába.

Süsd kb. 10 percig. Meleg helyen hagyd kihűlni.

Közben készítsd elő a túrókrémet. Ehhez a túrót törd át (ha szükséges), majd keverd ki a porcukorral.

A habtejszínt verd fel és forgasd a túróhoz.

A csokoládét olvaszd fel egy kevés tejjel, majd - ha kicsit kihűlt a piskótád - jöhet is az összeállítás.

A poharak aljába tegyél egy kevés apróra vágott/tördelt süteményt, csorgass rá kb. 11 evőkanálnyi befőtt levet, majd kanalazz rá a krémből.

Locsold meg olvasztott csokival, halmozz rá pár szem meggyet, majd ismét jöhet a piskóta, a befőttlé, a túrókrém, végül a maradék csoki és a gyümölcs.

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Fogalmam sincs, hogy eddig, hogyan maradhatott ki a repertoárból az egyik klasszikus, amerikai kedvenc, a mogyoróvajas keksz. Őszintén szólva eddig valahogy eszembe sem jutott sütni, talán azért, mert alapvetően kicsit csalódtam a mogyoróvajban. Nem tudom mit vártam, de az első kóstolástól egyáltalán nem voltam elájulva. A napokban viszont újra eszembe jutott és szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy én bizony mogyoróvajas kekszet akarok sütni. Mégpedig azonnal. A dolog szépséghibája az volt, hogy nem volt otthon egy deka vaj sem. Szerencsére Gy. nem csinál ügyet az ilyesmiből. Ha süti van kilátásba helyezve, azonnal fogja magát és elcsattog a boltba a hiányzó hozzávalóért. Most is így történt, én mindent előkészítettem, a fiúk pedig meghozták a várva várt vajat. Negyed órával később már falatozhattuk is a fincsi kekszet. Na, ilyen formában már én is meg voltam elégedve a mogyoróvajjal. :) 

Hozzávalók kb. 40-50 darabhoz: 

100 g liszt

1-1 kk fahéj, őrölt szegfűszeg

180 g mogyoróvaj

140 g barnacukor

100 g vaj

2 pici tojás

2 kk sütőpor

Elkészítés:

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és készíts elő egy sütőpapírral bélelt tepsit.

A mogyoróvajat, a cukrot, a tojást és a vajat mérd egy nagy tálba, majd jó alaposan keverd össze.

A lisztet, a sütőport és a fűszereket öntsd az előbbi masszához.

Dolgozd össze az alapanyagokat, majd formázz - nedves kézzel - kis golyókat a tésztából. (Ne ijedj meg, ha kicsit lágynak találod a tésztát, ilyennek kell lennie.)

Tedd sütőpapíros tepsire őket, majd nyomkodd is kicsit le. 

Fontos, hogy hagyj egy kevés helyet a kekszek között, mert sütés közben megnőnek. 

Süsd kb. 12-15 percig. 

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.