Főzni jó sütni még jobb

Minden fesztiválon nyálcsorgatva nézegetem a gyönyörűen feldíszített, cukormázas fincsi fánkcsodákat, de mikor az ártáblára téved a szemem, rögtön lebeszélem magamat a túlárazott édességről. Ilyenkor elhatározom, hogy bemegyek a közeli szupermarketbe és veszek vagy 10 darabot 1 fesztiválos áráért. Aztán persze a boltban is lebeszélem magam, lévén nem a legegészségesebb péksütiről van szó, majd fogadkozom, hogy otthon sütök egy nagy adagot. Évente egyszer, a farsangi időszakban sort is kerítek rá, úgyhogy jöjjön egy klasszik recept. :D  

Hozzávalók:

55 dkg liszt

1 kocka friss élesztő

1 dl tej

1 kk+2 púpos ek cukor

1 csapott mk só

2 dl joghurt

2 tojás

1 ek olaj

kb. 3 dl olaj a sütéshez

baracklekvár

Elkészítés:

Kelttészta készítésénél fontos, hogy minden alapanyagot langyosan használjunk fel, ezért én mindig kiveszem az alapanyagokat a hűtőből 1-2 órával azelőtt, mielőtt elkezdenék dolgozni.

Elsőként a langyos tejbe szórd bele az 1 kk cukrot, majd morzsold bele az élesztőt is. Tedd félre, míg felfut.

Közben a lisztet szitáld egy nagy tálba, sózd meg, és add hozzá a 2 evőkanál cukrot.

Mehet a felfuttatott élesztő is, majd a tojás, a joghurt és az 1 ek olaj is.

Dolgozd össze jó alaposan a hozzávalókat, majd letakarva, meleg helyen keleszd egy bő órát.

Ha kb. a duplájára nőtt, lisztezett deszkán nyújtsd 1-2 cm vastagra a tésztát, majd egy nagyobb pohárral vagy egy pogácsa szaggatóval szúrd ki a fánkokat.

Sorakoztasd egy tálcára őket, majd letakarva keleszd további 15 percig a fánkokat.

Forró olajban süsd mindkét oldalukat 1-2 percig, míg aranybarnák nem lesznek.

Egy vékony csövű habzsák segítségével tölsd meg a fánkokat fincsi lekvárral. Persze azt is lehet, hogy mellé kínálod a lekvárt és mindenki kanalaz egy keveset (vagy sokat) a fánkok tetejére. 

Tálalás előtt szórd meg őket porcukorral.  

Ha tetszett a bejegyzés, nézz körül facebookon és instagramon is.

További fánk recepteket itt találsz:

Csörögefánk

Túrófánk

Mama ünnepi képviselőfánkja

Csokoládés-narancsos fánk

Churros

Mivel nagyon sok gyümölcsöt termeszt mindkét Nagypapám, így elkerülhetetlen, hogy nyaranta tetemes mennyiségű lekvárt főzzünk be és többszáz (ténylegesen) üvegnyi befőttet tegyünk el családilag. Az már más kérdés, hogy a mi 50 nm-es lakótelepi lakásunk miként nyeli el ezt a sok finomságot, a lényeg, hogy ne vesszen kárba semmi. Az egyetlen dolog, amire nem vállalkozom a szilvalekvár főzés. Ez marad Szabó Papa kiváltsága, hiszen ő mindenféle dzsemfix és hozzáadott cukor nélkül kevergeti hosszú órákon keresztül az érett gyümölcsöt. Ez lesz ám az igazi Nagypapa/Nagymama lekvárja. :) Nem tudom, hogy én valaha abszolválom-e ezt a szintet, meglátjuk. Addig is Papa lekvárjával töltöm, a Mama receptje alapján készült buktát. :) 

Hozzávalók:

3 dl langyos tej

1 kocka friss élesztő

2 ek cukor

1 tojás

1 csipet só

2 ek tejföl

8 dkg margarin

fél kg liszt

1 üveg szilva lekvár

olvasztott vaj

Elkészítés:

Minden hozzávalót langyosan használunk fel. Érdemes akár már előző este elővenni az alapanyagokat, hogy szobahőmérsékletűek legyenek.

Elsőként az élesztőt futtasd fel a langyos tejben. Adj hozzá egy pici cukrot is.

Közben egy nagy tálba mérd ki a többi alapanyagot, majd ha az élesztő felfutott, öntsd hozzá az előzőekhez.

Gyúrd össze a tésztát, majd meleg helyen, letakarva keleszd duplájára. (Kb. 1 óra kell neki.)

Lisztezett deszkán nyújtsd kb. 1 cm vastagságúra, négyzet alakúra a tésztát.

Oszd kb. 10*10 cm-es négyzetekre, majd tegyél mindegyik közepébe  1-1 ek lekvárt.

Hajtsd be a csücsköket és formázd gombóc alakúra.

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és készíts elő egy kivajazott, kilisztezett tepsit.

A bukta labdákat sorakoztasd szorosan egymás mellé. A tetejüket és az oldalaikat - ahol egymáshoz érnek - kend le olvasztott vajjal.

Süsd kb. 25 percig, míg aranybarnák nem lesznek.

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Január a nagy fogadalmak hónapja. Szilveszterkor ugyanis legtöbbünk átgondolja az előző évet és kitűz maga elé egy-két-há-négy (és a többi) szerencsésebb esetben reális célt. Idén nálunk valahogy az évértékelés és a fogadkozás kimaradt, hisz épp azzal voltunk elfoglalva éjfél előtt 2 perccel, hogy sikerüljön hatástalanítani a 8 hónapos atombombát. (Értsd: Átteleportálni az ágyába, úgy, hogy amint a dagi popója a saját hiperszuper matracához ér, ne ébredjen fel.) A sikeres hadművelet után irdaltunk vissza a hálószobába, hogy elcsípjük az M1-en a himnuszt, megigyuk a kötelező körös pezsgőt, majd dőltünk is be az ágyba, lévén sosem lehet tudni, hogy Mr. Atombomba már 20 perc után élesíti-e a lőszereit. A fenti közjáték miatt eszünkbe sem jutott bármit is megfogadni, de ha Te szilveszteri fogadalomként egy kicsit egészségesebb életmód irányába szeretnél elindulni, kezdd az alábbi muffinnal. :)

Hozzávalók:

2 tojás

1 kis doboz natúr joghurt

0,5 dl olaj

1 nagyobb banán

4 ek méz

200 g teljes kiőrlésű liszt

50 g zabpehely+egy kicsi a muffinok tetejére

fél csomag sütőpor

1 kk szódabikarbóna

1 marék dió

sárgabarack vagy cukrozatlan sárgabarack lekvár tölteléknek

Elkészítés:

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és készítsd elő a muffin formádat.

Keverd össze a tojást a joghurttal, az olajjal, majd törd bele a banánt. 

Csurgasd hozzá a mézet is. 

A lisztet dolgozd össze a sütőporral, szódabikarbónával, zabpehellyel, majd forgasd az előző keverékhez.

A diót darabold fel és ez is mehet az előzőekhez.

Adagolj 1-1 evőkanálnyi tésztát a muffin formákba, majd helyezz rá egy fél sárgabarackot vagy egy kiskanálnyi lekvárt.

Önts még egy kis tésztát a barackok/lekvár tetejére, majd szórd meg zabpehellyel és egy kis maradék durvára tört dióval.

Süsd 25-30 percig a muffinokat. 

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Tavaly kicsit irreális elképzeléseim voltak arról, hogy idén hogyan is fogok készülődni a karácsonyra. Gondoltam, hogy az én szupercuki, nyugis kisbabámat majd szépen beleültetem az etetőszékébe, aztán ő majd elnézegeti ahogy én teljes nyugalomban dolgozok. Közbe persze andalító karácsonyi zene szól és mindenhol égnek a kis ünnepi lámpások. A valóság az, hogy örülök, ha 10-15 percre le tudom foglalni a kis rosszaságot, amihez persze minden kreativitásomra szükség van. Egyszerre énekelek, mondókázok, babakekszet/kölesgolyót/játékot/Mr. baba számára érdekes, de veszélytelen konyhai izébizét pakolok az etetőszékének tálcájára, amit ő persze 1 másodperc alatt elhajít és iszonyatos haragra gerjed, ha nem adom vissza neki elég gyorsan. :D Éppen ezért azt hittem, hogy idén kimarad a diós linzer sütése, hiszen a szaggatás igencsak időigényes. Szerencsére Anyukám tegnap kitalálta, hogy felváltva babázunk/sütizünk, így mégis sikerült összehozni ezt a finom édességet idén karácsonyra is. 

Hozzávalók: 

30 dkg liszt

15 dkg porcukor

15 dkg darált dió

15 dkg vaj

1 púpos ek tejföl

1 tojássárgája

1 kk vanília aroma

1 citrom

l üveg savanykás lekvár 

Elkészítés:

A lisztet, a porcukrot és a diót mérd egy nagy tálba.

Add hozzá a kockákra vágott vajat, a tejfölt és a tojássárgáját..

Ízesítsd a vaníliával és a citrom lereszelt héjával.  

Gyors mozdulatokkal gyúrd össze, majd csomagold folpackba.

Pihentesd minimum egy órát hűtőben.

Lisztezett deszkán nyújtsd 3-4 mm vastagságúra majd szaggasd ki tetszőleges formával. 

A kiszaggatott sütik felét lyukaszd ki egy kisebb formával.

Tedd sütőpapírra őket és 180 fokos sütőben süsd őket kb. 10 percig.

Miután kihűltek a kekszek kend meg lekvárral a sütiket, majd tapaszd össze őket.

Tálalás előtt szórd meg porcukorral, mint egy jó nagymama. :) 

Ha tetszett a bejegyzés, nézz körül facebookon és instagramon is. 

Tavaly decemberber 23-án, mikor este 9-kor ezt a süteményt készítettem, azt hittem, hogy idén - mivel itthon leszek - temérdek időm lesz és már jó előre elkészülök mindennel. Gondoltam, hogy olyan varázslatos karácsonyt csapunk ünnepi fényekkel, díszekkel, friss, illatos süteményekkel, amilyet még nem látott a világ. Most december közepén, kb. örülök, hogy az égősorok egy része felkerült az ablakokra, van adventi koszorúnk, voltunk a Mikulásnál (igazából 4 Mikulásnál, úgyhogy nem tudom milyen zavart okoztam ezzel Mr. Baba fejében :D) és borzasztó boldog vagyok, ha heti 1-2 karácsonyi sütit sikerül előállítanom. Már látom, hogy egy örökmozgó 7 hónapossal nem olyan idilli és egyszerű a készülődés, mint ahogy én azt tavaly elképzeltem. Annál szuperebb érzés viszont nincsen, mint mikor ez a kis cukiság rácsodálkozik a hóesésre, esténként az ünnepi fényekre, tátott szájjal nézi a karácsonyi dalokat éneklő gyerekeket, és így már nem is annyira érdekel, hogy hogyan fogok elkészülni mindennel karácsonyig.    

Hozzávalók:

200 g vaj

200 g mascarpone

90 g cukor

270 g liszt+a nyújtáshoz

darált dió (minél több, annál jobb)

baracklekvár (kb. fél kis üvegnyi)

Elkészítés:

A puha vajat, a krémsajtot, a cukrot, és a lisztet dolgozd össze egy nagy tálban. 

Tedd hűtőbe egy kis időre, de az sem baj, ha egy egész éjszakát pihen. Ez azért fontos, mert a tészta alapból elég ragacsos, de hidegen sokkal kezelhetőbb azért.

A sütőt melegítsd elő 180 fokra és bélelj ki egy tepsit sütőpapírral.

A tészta felét nyújtsd ki kör alakúra egy - jó alaposan - kilisztezett deszkán.

Kend meg baracklekvárral, majd szórd meg darált dióval.

Vágd kb. 12 cikkelyre a tésztát, mintha pizzát szeletelnél.

Tekerd fel őket a hosszabbik végüknél fogva, majd kicsit hajlítsd is meg őket, hogy szép ívesek legyenek. Tedd sütőpapíros tepsire őket, majd kend le felvert tojással.

A másik adag tésztával is ugyanígy járj el.

Süsd kb. 20 percig 180 fokon a kifliket.

2 tepsi lesz ebből az adagból.

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.