Főzni jó sütni még jobb

Évek óta keresem a számomra tökéletes császármorzsa receptet és most végre sikerült rálatálnom. A recept Mautner Zsófi nevéhez fűződik, és a csodálatos Lidlis Hazai Ízutazás című könyvben található. Én nagyon rá vagyok amúgy kattanva ezekre a karácsony előtti, pontgyűjtő akció keretén belül megszerezhető szakácskönyvekre. Olyannyira, hogy az egész családot ráállítom ilyenkor a pontgyűjtésre. Kell az a könyv. :D Idén még egy kedves nyugdíjas bácsi is megszánt a pontjaival, sőt nem félek Mr. Babát sem felhasználni a matrica kunyerálásra. :D Így sikerült 4 szakácskönyvre elegendőt összegyűjteni. Az már más kérdés, hogy múlt héten jutottam csak el odáig, hogy belelapozzak a saját példányomba. Az eredmény viszont ez a fincsi császármorzsa. :)

Hozzávalók:

4 tojás

fél liter tej

20 dkg búzadara

6 dkg cukor

1 csipet só

1 citrom

10 dkg mazsola

10 dkg vaj

baracklekvár a tálaláshoz

Elkészítés:

Elsőként a tojásokat válaszd ketté.

A sárgáját keverd össze tejjel, a cukorral, a búzadarával.

Ízesítsd sóval és reszeld bele a citrom héját.

Takard le és tedd félre minimum egy órára, hogy a gríz megdagadjon.

A tojásfehérjét verd kemény habbá, majd óvatosan forgasd össze a búzadarás masszával.

A mazsolát áztasd forró vízbe.

Egy nagy serpenyőbe olvaszd fel a vajat, majd öntsd bele a masszát.

5 percig hagyd sülni, majd folyamatos kevergetés mellett süsd további fél órát.

Az utolsó percekben add hozzá a mazsolát is, majd süsd addig, míg morzsás állagú  nem lesz.

Tipp: Tálald házi baracklekvárral.

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Ismeritek a babacsintát? Ha nem, akkor elmondom, hogy a babacsinta a hozzátáplálás elején a baba számára már ehető alapanyagokból készített palacsinta. Azaz NEM a posztban szereplő recept. :D Az a papacsinta és a mamacsinta. De hogyan jön a képbe mégis a babacsinta? Hát elmesélem! Szegény ded ugyanis minden reggelinél ácsingózó tekinteteket vet a fincsi péksütijeinkre, gofrinkra, palacsintánkra (stb.), így neki is ki kellett találnunk valamit, amit a kis etetőszékében ő is szívesen falatozik. (Lévén a babakekszen és a kölesgolyón túl is van élet...legalábbis azt mondják. :D) A fentiek miatt jött a képbe a babacsinta. Egy pici banánt (vagy más gyümölcsöt) összekever az ember 7 gabonás péppel vagy zabpehellyel, esetleg liszttel, majd kisüti egy kevés olajon. A már tojást (vagy legalábbis a sárgáját), joghurtot evő babáknál, persze az utóbbiak is mehetnek, így még jobban fog hasonlítani a babacsinta a felnőtt változathoz.

Most, hogy már mindenki tudja, hogy mi is a babacsinta, jöjjön az egyik kedvenc reggelink, az egyáltalán nem egészséges, felnőtt, csokis, amerikai palacsinta, melyet nem kis bűntudattal falatozunk a szent ded előtt.

Hozzávalók:

20 dkg liszt

fél csomag sütőpor

2 púpos ek cukrozatlan kakaó

1 tojás

5 dkg vaj

5 dkg barna cukor

4 dl tej

1 kk citromlé

pici olaj

nutella, banán, porcukor a tálaláshoz

Elkészítés:

A tojást dolgozd össze a cukorral, majd add hozzá a tejet, a citromlét és az olvasztott vajat.

A lisztet keverd össze a sütőporral és a kakaóval, majd add az előzőekhez.

Szeleteld vékony karikákra a banánt, készítsd elő a nutellát.

Kend meg pár csepp olajjal a serpenyőt és közepes lángon süsd meg a palacsintákat.

1 palacsintához kb. 1 kisebb merőkanálnyi tésztát adagolj.

Ha megsültek a palacsinták, kend meg őket nutellával és retegezd banánnal. A legfelsőt szórd meg porcukorral. 

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

2016-os sztori következik, ennek a levesnek ugyanis ilyen régi története van. :) 

Mikor kb. 1,5 évvel ezelőtt elmondtam a kollégáimnak, hogy Mr. Baba úton van, nagyon örült neki mindenki. (Egyébként el sem hiszem, hogy ennyi idő eltelt azóta.) Próbáltak kímélni és együtt izgultak velem. Persze mindenki a maga módján. Az egyik barátnőm például nagyon cukin egy befőttes üveggel a kezében jelent meg a reggeli "meetingen". Hirtelen nem is tudtam hova tenni a dolgot, de aztán kifejtette, hogy a szervezetemnek most nagyon sok vitaminra van szüksége, így nekiállt és készített nekem egy nagy adag borsó krémlevest. A hab a tortán a szintén házi készítésű sajtos kruton volt. :) Nagyon meghatódtam, aztán pedig jól beeédeltem a finom levesből.

A napokban jutott eszembe ez a sztori, így nem is kellett tovább gondolkodnom, máris tudtam, hogy mi kerül az asztalra. 
Hozzávalók:

750 g zöldborsó

2 közepes krumpli

1,5 l víz

2 dl tejszín

2 leveskocka

1 csapott ek só

őrölt bors

1 citrom

1 csokor petrezselyem

Elkészítés:

A krumplit pucold meg, majd vágd kockákra.

A borsóval és a petrezselyemmel együtt dobd egy nagy fazékba, majd öntsd fel vízzel. 

Morzsold hozzá a leveskockát, ízesítsd sóval borssal.

Főzd puhára a zöldségeket.

Ha kész, turmixold össze, majd fokozatosan öntsd hozzá a tejszínt.

Forrald össze a levest.

Végül ízesítsd a citrom levével.

Tipp: Tálald sajtos krutonnal. Ehhez vágd kisebb darabokra a szikkadt pékárut. Locsold meg bőven olívaolajjal, sózd, borsozd és reszelj rá sajtot. Süsd 180 fokon kb. 10 percig.  

Egy kevés tejszínt és citromlevet is locsolhatsz díszítésként és ízesítésként a levesre. Sőt, petrezselyemmel is megszórhatod.

Ha uncsinak tartod a petrezselymet, mentát is adhatsz hozzá. Nagyon üde ízt ad neki, feldobja a levest.

Ha tetszett a bejegyzés gyere facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb posztokról.

Az avokádó krém mellett nagy kedvencem a hummusz. Elég gyakran készítek magamnak és nagy szerencsémre Gy. nem igazán van oda az ilyesmikért. Ő a hagyományos, magyaros, pirospaprikás, hagymás körözött vonalon mozog, úgyhogy ez a finomság általában megmarad nekem. Imádom reggelire piritósra kenve vagy vendégváróként sok-sok finom zöldséggel, olajbogyóval, pitával körítve. Persze ezer és egyféle recept létezik, de az alapja mindenképp csicseriborsó, tahini, olívaolaj és citromlé. Engem ez a keleti ízvilág totálisan levesz a lábamról, így sosem tudok eleget készíteni belőle. Főleg így a karácsonyi nagy eszem-iszom után tartom jó választásnak, mikor nem vágyik az ember 6 fogásos vacsorákra, de azért jól esik csipegetni valamit. 

Hozzávalók:

1 üveg/konzerv csicseriborsó (450 g)

1 kisebb citrom leve

2 kisebb gerezd fokhagyma

2 ek tahini (szezámpaszta)

1/2 dl olívaolaj

1 kk só, őrölt bors

Elkészítés:

A csicseriborsót, az olívaolajat és a foghagymát pürésítsd botmixerrel, majd facsard hozzá a citrom levét.

Sózd, borsozd és add hozzá a tahinit is. Dolgozd össze az egészet.

Tálaláskor locsold meg egy kevés olívaolajjal.

Vágj fel minél többféle zöldséget, készíts elő olajbogyót, pitakenyeret, esetleg egy kevés sülthúst és már ehetitek is.

Tipp: Ha sima csicseriborsót szeretnétek használni, akkor előző este áztassátok be, majd szódabikarbónás (egy csipet) vízbe főzzétek, míg megpuhul. 

Az egyedüli kicsit nehezebben beszerezhető hozzávaló a tahini. Annak ellenére, hogy Gy. nincs oda a hummuszért (bár ezt akkor még nem tudta) számtalanszor ellátogatott a körút egyik üzletébe, hogy beszerezze nekem. Az eladók mindig azt javasolták neki, hogy jöjjön vissza egy hét múlva, addigra lesz. Ezt játszották 1-2 hónapig, és egyszer csak tényleg lett. :) Azóta már nem olyan macerás beszerezni, mert az Urániánál nyílt egy nagy, keleti élelmiszerbolt és ott mindig tartanak. Annak aki egy kicsit is nyitott erre az ízvílágra - és persze, meg tudja oldani - érdemes ellátogatnia, mert igazi élmény válogatni a különböző élelmiszerek között. 

Ha tetszett a bejegyzés, nézz be facebook-ra és instagram-ra is, így nem maradsz le az újabb, finomabbnál-finomabb receptekről sem. 

Tavaly kicsit irreális elképzeléseim voltak arról, hogy idén hogyan is fogok készülődni a karácsonyra. Gondoltam, hogy az én szupercuki, nyugis kisbabámat majd szépen beleültetem az etetőszékébe, aztán ő majd elnézegeti ahogy én teljes nyugalomban dolgozok. Közbe persze andalító karácsonyi zene szól és mindenhol égnek a kis ünnepi lámpások. A valóság az, hogy örülök, ha 10-15 percre le tudom foglalni a kis rosszaságot, amihez persze minden kreativitásomra szükség van. Egyszerre énekelek, mondókázok, babakekszet/kölesgolyót/játékot/Mr. baba számára érdekes, de veszélytelen konyhai izébizét pakolok az etetőszékének tálcájára, amit ő persze 1 másodperc alatt elhajít és iszonyatos haragra gerjed, ha nem adom vissza neki elég gyorsan. :D Éppen ezért azt hittem, hogy idén kimarad a diós linzer sütése, hiszen a szaggatás igencsak időigényes. Szerencsére Anyukám tegnap kitalálta, hogy felváltva babázunk/sütizünk, így mégis sikerült összehozni ezt a finom édességet idén karácsonyra is. 

Hozzávalók: 

30 dkg liszt

15 dkg porcukor

15 dkg darált dió

15 dkg vaj

1 púpos ek tejföl

1 tojássárgája

1 kk vanília aroma

1 citrom

l üveg savanykás lekvár 

Elkészítés:

A lisztet, a porcukrot és a diót mérd egy nagy tálba.

Add hozzá a kockákra vágott vajat, a tejfölt és a tojássárgáját..

Ízesítsd a vaníliával és a citrom lereszelt héjával.  

Gyors mozdulatokkal gyúrd össze, majd csomagold folpackba.

Pihentesd minimum egy órát hűtőben.

Lisztezett deszkán nyújtsd 3-4 mm vastagságúra majd szaggasd ki tetszőleges formával. 

A kiszaggatott sütik felét lyukaszd ki egy kisebb formával.

Tedd sütőpapírra őket és 180 fokos sütőben süsd őket kb. 10 percig.

Miután kihűltek a kekszek kend meg lekvárral a sütiket, majd tapaszd össze őket.

Tálalás előtt szórd meg porcukorral, mint egy jó nagymama. :) 

Ha tetszett a bejegyzés, nézz körül facebookon és instagramon is.